Hírek :
    • Kékestető Sícentrum NYITVA!  

    •  
    • SZERDA REGGEL már teljes felvonóhosszban - 1 km hosszú sípályán - lehet síelni!

       

      Síeljen a Vendégházunktól 15 percre, Magyarország legmagasabb pontján KÉKESEN!!!

       

      NYITVA!!!

       

Várak a Mátrában

Markazi várrom

Markazi várrom Markaz határában, a falutól 1,5 km-re, a Mátra déli lába alatt elterülő Tatár-mező kopár térségének szélén, a 460 m magas Vár-bérc déli lejtőjén állnak az egykori vár romjai.

 

 

 

 

 

Markaz határában, a falutól 1,5 km-re, a Mátra déli lába alatt elterülő Tatár-mező kopár térségének szélén, a 460 m magas Vár-bérc déli lejtőjén állnak az egykori vár romjai. A köves Tatár-mezőből (korábban lőtér) három oldalról meredeken emelkedik ki a Várbérc, amely csak északról kapcsolódik közvetlenül a Hegyes-hegyhez. Megközelítése a zöld háromszög és a zöld L jelzése. A vár építtetője valószínűleg a Kompolti család volt. A vár megmaradt romjaiból nehéz következtetni eredeti formájára. Kis, téglalap alakú vár lehetett, bár az újabb kutatások szerint trapéz alakúnak tartja a várat, amelynek hossza 30 m, szélessége 25 m. Keleti oldalfala 9 m magasan ma is áll, s jól látható az országút felől. A falcsonkok magassága 20 m. A várban még nem végeztek feltárást. Területe kb. 860-900 négyzetméter lehetett.

A helyi hagyomány szerint, melyet Bél Mátyás jegyzett fel 1730-1735 között: „Markaz vára  a faluhoz hasonlóan szintén csak rom. A helybeliek mesélik róla, hogy építését csak megkezdték, de be nem fejezhették, mert amit nappal építettek, éjjel szétszedték.” Fényes Elek 1851-ben megjelent munkájában röviden foglalkozik Markazzal: „...elmagyarosodott tót falu, Heves vármegyében, a Mátra hegye alatt. egy régi vár omladékkal, nagy erdővel, s marha- és juhtenyésztéssel”. A 20. sz. elején a megélénkülő várkutatás a mátrai várakat is érintette, ennek eredményét 1910-11 között Pásztor József tanár foglalta össze. Természetes, hogy az ebben az időszakban megjelenő turistakalauzokban, útikönyvekben gyakran felbukkan a várrom. Hanák-Stiller-Széky, 1909-ben megjelent útikalauz már Kompolti várnak nevezi. „A Mátra déli oldalán a Kompolthyak ez érdekes kis négyszögű várából maradt meg a legtöbb fal, különösen a keleti oldalon, de ezek is csak vastag alapfalak, melyek fölött emelkedett bizonyára a lakásul szolgáló kastély. A várból a patakhoz rendkívül meredek hegyoldalon kell lemennünk (nyugatról ez védte a várat, míg a többi oldalakon vízzel megtölthető, északon kettős sánc”.  A Mátrát módszeresen bejáró Dénes József és Skerletz Iván várfelméréseiket, megfigyeléseiket 1985-ben, majd 1990-ben adták közre. A várak alaprajzával, szerkezetével valamint a birtokviszonyok tükrében az építő kilétével  foglalkoztak leginkább. Markazi terepbejárásuk során az addig egyöntetűen elfogadott alaprajz hitelességét megkérdőjelezték, ugyanis ezzel ellentétben nem szabályos téglalap, hanem trapéz alakot állapítottak meg. Markaz falu és várának történetével bővebben még Hacsavecz Béla foglalkozott, aki 1992-ben megjelent helytörténeti írásában állít emléket a nagy múltú településnek, várnak és hajdani lakóinak.

 markaz_vr2_470