Hírek :
    • Kékestető Sícentrum NYITVA!  

    •  
    • SZERDA REGGEL már teljes felvonóhosszban - 1 km hosszú sípályán - lehet síelni!

       

      Síeljen a Vendégházunktól 15 percre, Magyarország legmagasabb pontján KÉKESEN!!!

       

      NYITVA!!!

       

Várak a Mátrában

Kanázsvár ( Mátraderecske )

Kanázsvár ( Mátraderecske ) A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai. A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll.

 

 

 

A Mátra hegység északi részén Mátraderecske és Recsk között húzódó hegyhát nyugati végén, a Baláta-bércen állnak a vár maradványai.
A rom három oldalról megközelíthetetlenül meredek sziklaszirten áll. Valamikor a várat csak kelet felől lehetett megközelíteni a gerincen, ahol azonban árok akadályozta meg az ellenségnek a várba való behatolását. Eredetileg talán egy hétoldalú lakótorony állhatott e helyen, ha hinni lehet egy 1929-ben közölt alaprajznak. Az ilyen sokszögű lakótorony nem ismeretlen a szomszédos Nógrád megyében (Salgó, Hollókő). Ezeknek a lakótornyoknak az építési ideje hazánkban a 13. század második fele. Feltételezhető, hogy a Kanázsvár első építése is a 13. század második felében történt.
A Mátrában meghatározó Aba nemzetség valamelyik ágának tulajdonában lehetett. Feltételezhető, hogy ezt a várat is az Aba nemzetséghez tartozó eddig ismeretlen birtokos építette. A várhoz tartozott Derecske és Recsk, valamint feltehetőleg még más közeli falvak, birtokok is. A lakótornyot valamivel később, talán a XIII. században, vagy a XIV. század első felében egy várfallal körülvett udvarral bővítették kelet felől, amely fal a hegytető egy részének vonalát követte. Az udvart kerítő várfallal együtt vagy valamivel később épült a lakótorony északkeleti szöglete mellé egy négyzet alaprajzú torony, amelynek északkeleti része még csaknem 15 m magasságig ma is áll. Sarkait szépen megmunkált, szabályosra faragott kváderkövek erősítették. Az udvaron állhattak a vár épületei, amelyeknek falait, maradványait elfeledte a pusztuló falakról, évről évre lehulló sok kő, törmelék.
A várba eredetileg kelet felől lehetett bejutni, ahol a bérc, sziklafennsík kapcsolatban állt a hegyvonulattal. A várba való bejárást azonban a sziklába vésett, vágott kettős árokrendszerrel nehezítették meg az ellenség részére, ahogy azt a Benevárnál, a markazi és a szarvaskői vár romjainál is láthatjuk. Az árok felett, ahol az út vezetett, hidak, a kapu előtt felvonóhidak állhattak. A várba Háromhányás-puszta irányából felvezető út a gyepes hegyoldalban jól kivehető.
A várból széttekintve szép a kilátás, délre Recsket, a Nagy-kő kopár szirtjét láthatjuk. Balról jobb felé fordulva egy több hegyből álló gerincsor tárul elénk, amelyet az Oroszlánvár zár le. Ott állt egykor Oroszlánkő vára (602 m). A vár magas, megmaradt toronyrészét a korábbi feldolgozások több esetben is őrtoronyként említik, amelynek közepéig egy sziklába vágott lépcső vezet. E falmaradvány valószínű nem egy különálló torony, őrtorony volt, hanem egy korai várhoz szervesen hozzátartozó védőmű, talán éppen a kaputorony.
A vár pusztulására a török hódoltság alatt kerülhetett sor. Sajnos az eddig ismert adatok egyike sem szól a várról, így annak története, építéstörténete csak közvetve elsősorban a maradványok értékelésén keresztül valósítható meg.

 

images_04
 
images01